Kövess minket
https://hu.stiri.plus/wp-content/uploads/2018/07/Întrebăm-România-Împreună.jpg

Általános hírek

Andreea Szabó: Az új bányászati törvénytervezettel a kormány újradefiniálja a közérdeket. Teszi ezt bizonyos bányászati projektek gyorsított engedélyezése céljából, a verespatakit beleértve

FOTÓ Bányászati Múzeum

Andreea Szabó, a PLUS Országos Tanácsának tagja arra mutat rá, hogy a PSD-ALDE kormány alapvető emberi jogokat sért az új bányászati törvénytervezettel, amikor bányászati projektek gyorsított engedélyezését tervezi. A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy az erőforrásokat kitermelő magánvállalatok gyorsított eljárással jussanak engedélyhez, ami súlyos következményekkel jár az állampolgárokra nézve.

A törvénytervezetben a közérdek fogalma új jelentést nyer; már nem a közjót, mindannyiunk javát jelenti, hanem szubjektív, önkényes kritériumok alapján határozható meg, és ez súlyos döntésekhez vezet. Ilyen körülmény, a 3. cikkely szerint az, ha a projekt az országos infrastruktúra fejlesztését szolgálja, az ország energetikai függetlenségéhez, illetve a nemzeti gazdaság fejlesztéséhez járul hozzá. Mindez a bányászati projektek gyorsított engedélyezését szolgálja, a verespatakit beleértve, viszont az emberi jogok megsértésével jár.

A kisajátítás, az államosítás és az elkobzás a magántulajdonhoz való jog ellen irányuló legsúlyosabb intézkedések, mivel a jogot nemcsak korlátozzák, hanem tulajdonjogvesztést eredményeznek.
A törvényjavaslat lehetővé teszi a kisajátítási eljárást, ha a magánérdek azt megköveteli, ez viszont súlyosan fenyegeti a polgárok tulajdonhoz való jogát, mert amennyiben egy kitermelési projektet önkényesen közérdekűnek nyilvánítanak, tulajdonukat elveszíthetik. A tulajdonjogot korlátozzák azok az eljárások is, amelyek szolgalmi jogot hoznak létre a magánbefektetők kezdeményezésére, azok tetszőleges, egyoldalú döntése alapján, az egyeztetés kikerülésével.

Noha a történelmi, kulturális, vallási műemlékek, a kiemelt jelentőségű régészeti területek, a természetvédelmi területek védelem alá esnek, és mentesülnek a bányászati tevékenységek alól, egy egyszerű kormányrendelettel bármikor elpusztíthatók lesznek.

Az évek során a bukaresti végrehajtó hatalom, eredménytelenségével, rosszakarata révén és a felelősségvállalás elhárításával teljes mértékben kiszolgálta az erőforrások kitermelésével foglalkozó magánvállalatokat, amelyek a jelen törvénytervezettel gyorsított eljárással nyerhetik el a kitermelés engedélyezését.

A törvénytervezet kiváltotta a civil társadalom és a civil szervezetek bírálatát, mert ezzel a kormány újból napirendre tűzte azt a Verespatakról szóló korábbi saját törvényt, amely 2013-ban széleskörű tiltakozást váltott ki.

A Declic civil platform azzal vádolja a Dăncilă-kormányt, hogy az új bányászati törvény révén példátlan kiváltságokat ad a bányavállalatoknak. A Gabriel Resources például a washingtoni választottbírósági eljáráson kiegyezést szeretne a román állammal, amely lehetővé tenné a tevékenység újrakezdését. Az új bányatörvény garantálná, hogy vállalkozásuk nemzeti közérdeknek minősüljön, és lehetőséget adna azon verespataki lakosok telkeinek és házaiknak a kisajátítására, akik tulajdonukat nem hajlandók eladni. A Deva Gold csertési bányászati projektje azért akadt el, mert a cianid zagytározók létrehozására több mint 165 hektár erdőt kellene kivágni. Az új törvény megadná az áhított eltéréseket az erdészeti törvénykönyv előírásaitól. A Rovina-i kitermelést tervező Samax Romania korábban bejelentette, hogy nem tudta a tőzsdén lehívni az előtanulmányok elvégzéséhez szükséges 10 millió dollárt. Az új törvény megszünteti a környezetvédelmi, társadalmi vagy gazdasági előtanulmányok kötelezettségét. És a hasonló helyzetek listája igen hosszú. A legsúlyosabb azonban az, hogy Dăncilă, Vâlcov és Bădălău lehetővé teszi, hogy minden szén-, kő- vagy aranybányászati vállalat úgy működhet, mint állam az államban. A kormány jóváhagyásának megszerzésével a vállalatok kisajátíthatják az állampolgárok jogszerűen megszerzett házait és telkeit. Gyakorlatilag az ásványi erőforrások kiaknázására szakosodó magánvállalkozás érdeke elsőbbséget élvez a román állampolgárok tulajdonjogával szemben, amelyet az Alkotmány szavatol. A csendőrség segítségével kilakoltathatja azokat a lakosokat, akik megtagadják ingatlanuk eladását, amelyért egy életen át dolgoztak.

A Mining Watch România is figyelmeztet a Dăncilă kormány által közvitára bocsátott új bányászati törvény káros kihatásaira, és felszólítja az érdekelteket, hogy járuljanak hozzá tevékenyen a törvénytervezet megakadályozásához, mert az katasztrofális hatással lehet Románia egészséges fejlődésére nézve. A szervezet arra mutat rá, hogy az új törvény kedvezne a Roșia Montană Gold Corporation, a csertési Deva Gold és a rovinai Samax Romania-nak egyaránt. A jelenleg akadályoztatott vállalatok szabad kezet kapnának, és az új törvényjavaslattal bevezetett előírások és eltérések azonnal megoldanák azokat a jogi problémákat, amelyekkel jelenleg szembesülnek. A washingtoni választottbírósági eljáráson a román kormány csak akkor juthat megegyezésre, ha kézzelfogható garanciákat nyújt a bányavállalatnak. Következésképpen a kormány megváltoztatja a törvényt, hogy a verespataki kitermelés törvényessé váljon. Ez annál sürgetőbb, mivel a 47/1999-es engedély ez év júniusában jár le.

Roxana Pencea Brădățan, a Mining Watch România képviselője, sajtóközleményben kiemelte, hogy a törvényjavaslattal a kormány a bányaipar hathatós eszközévé válik, amely erőszakkal kisajátíthatja minden telek-, erdő vagy háztulajdonos ingatlanát, ha az megtagadja az eladást, és arra kényszerítheti, hogy bármely vállalat előtt meghátráljon, legyen az kő-, homok- vagy aranykitermelő cég. Ezzel a kormány veszélyes jelzést küld, mert teljhatalmat ad a bányavállalatoknak; a kitermeléseket országos fontosságú közérdekké nyilváníthatják, és kisajátíthatják az eladást megtagadó személyek tulajdonát. Ezzel a kormány újból napirendre tűzte a korábbi verespataki külön törvényt, és annak előírásait kiterjeszti minden bányászati ágazatra, jelzi a Mining Watch România. A szervezet arra is emlékeztet, hogy mielőtt a nagyszabású tűntetések hatására visszavonta volna a verespataki külön törvényt, a kormány új tervezetet bocsátott ki a cianidos kitermelés engedélyezésére. A 304/2013. számú törvényjavaslatot a Képviselőház megszavazta, majd a nyilvános nyomás miatt a hírhedt fekete kedden, 2013. december 10-én elvetették.

A Profit.ro portál arra mutat rá, hogy a törvénytervezet a közhasznú kisajátításra vonatkozó 255/2010-es törvényt is módosítja. Jelenleg e törvény csak az Energiaügyi Minisztérium felügyelete alatt álló, engedéllyel rendelkező gazdasági szereplők barnaszénkitermelése minősül országos közhasznú vállalkozásnak. Ezzel szemben az új bányatörvény tervezet értelmében közhasznúnak tekintendők azok a nemzeti érdekű bányászati munkálatok, amelyeket e törvény rendelkezéseinek megfelelően közhasznúnak nyilvánítanak. Ez esetben a kisajátítás az illetékes minisztérium javaslatára történik a hatáskörébe tartozó nemzeti társaságok / cégek tulajdonosai esetében, más esetekben pedig az illetékes hatóság javaslatára. A kisajátítás a közhasznú kisajátításra vonatkozó 255/2010. sz. törvény rendelkezései, ill. annak későbbi módosításai és kiegészítései szerint történik. A 255/2010. sz. törvény úgy rendelkezik, hogy a kisajátítási határozatok akkor is kibocsáthatók és kifejtik hatásukat, ha az ingatlanok tulajdonosai nem jelennek meg a meghatározott időpontban a kisajátító entitás székhelyén, ha a tulajdonosok nem mutatnak fel érvényes tulajdonjogi jogcímet, vagy ismeretlenek, illetve a meg nem nyitott hagyatéki eljárás, az ismeretlen örökösök esetében, vagy ha a kártérítés összegéről nem született megállapodás.
A törvénytervezet itt olvasható: http://www.economie.gov.ro/transparenta-decizionala/proiecte-in-dezbatere-publica.

A Gabriel Resources, a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) fő részvényese, 2018 novemberében közel 4,8 milliárd dollárral emelte meg Romániával szemben kártérítési igényét a washingtoni tárgyaláson, az aranybányászati projekt leállítása miatt.