Kövess minket
https://hu.stiri.plus/wp-content/uploads/2018/07/Întrebăm-România-Împreună.jpg

RO+ Hírek

Dacian Cioloș: „A pártok részéről nem láttam pragmatikus elképzelést az olyan zónák gazdasági fejlődését illetően, ahol túlnyomórészt etnikai közösségek élnek”

FOTO Octavian Cărare

A Románia Együtt Mozgalom (RO+) alapítója, Dacian Cioloș, kedden Brüsszelben bírálta az etnikai közösségeket képviselő pártok képtelenségét egy pragmatikus megközelítésre, ami a közösségek gondjainak megoldását illeti. E helyett mesterségesen kreált konfliktust tartanak fenn a két fél között.

„Azt hiszem, a forradalomtól máig, az a mód ahogyan az etnikai közösségekkel való kapcsolatot kezelték, fenntartotta a kisebbség és a többség érdekei közötti elkülönülést. Nyilvánvaló, hogy jogaik vannak, melyeket nemzetközi egyezmények szabályoznak, és mivel Románia része ezeknek, természetes, hogy alkalmazzuk ezeket az előírásokat.

Úgy gondolom, hogy a magyar kisebbséget képviselő párt is politikailag túlságosan csak az alapvető jogok megtartására koncentrált, ami nem rossz dolog, ám amikor ezeket azért tartod szem előtt, hogy politikai témákat tarts fenn, miközben kerülsz más problémákat, és azokra nem keresel megoldást, az már nehézséget jelent, és mesterségesen különbséget tesz az etnikai közösségek és a többség érdekei között. – nyilatkozta Dacian Cioloș a RO100 Párbeszéd rendezvény újabb eseményén, amelyen a „Kulcsfontosságú döntések Romániára nézve 2019-ben” témakört vitatták meg.

Elképzelése szerint a kisebbségeket képviselő pártoknak fel kellene hagyniuk a külön politika retorikájával, és elsősorban azzal kellene foglalkozniuk, hogyan tudnák összekapcsolni a szóban forgó övezeteket az ország többi részével.

„A pártok részéről nem láttam pragmatikus elképzelést az olyan zónák gazdasági fejlődését illetően, ahol túlnyomórészt etnikai közösségek élnek. Nem hallottam egy pragmatikus megbeszélésről sem, amely az etnikai közösségek és az ott élő románok viszonyát vizsgálná. A mi szemszögünkből nézve, az etnikai jogokon túl, meg kell vizsgálnunk pragmatikusan azt, hogy ezek a zónák mennyire kapcsolódnak az ország többi részéhez, és fejezzük már be a ’különálló zónákról’ szóló beszédet, amelyeknek külön fejlesztési politikája kell, hogy legyen.

A volt miniszterelnök példaként hozta fel Kolozs és Fehér megye gyors fejlődését az utóbbi években megvalósult befektetések nyomán, miközben Hargita és Kovászna stagnált.

„Hargita és Kovászna megyében nem láttam igyekezetet arra, hogy a régiót az ország többi részéhez kapcsolják. Azt hiszem, valahogy így kell kezelnünk az etnikai közösségekkel való kapcsolatot. Pragmatikus megoldásra van szükség. Azt hiszem, nagyon sok feszültséget el lehetne kerülni, és ezáltal a dolgok sokkal jobban mennének” – összegezte Dacian Cioloș.

(ford. Váli Erika)