Kövess minket
https://hu.stiri.plus/wp-content/uploads/2018/07/Întrebăm-România-Împreună.jpg

Általános hírek

Egy lépés a román-magyar párbeszéd felé a PLUS keretein belül. Egy kolozsvári találkozás margójára

Ez év január 19-én, Kolozsváron, megbeszélésre került sor a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt tagjai és a magyar közösség több képviselője között, amely során a résztvevők az őszinte és nyitott román-magyar párbeszéd, a történelmi kiengesztelődés esélyeiről és akadályairól értekeztek. A kiindulópontot a két közösség közös értékeinek felidézése szolgálta. A találkozás résztvevői felvetették, hogy törekedni kell a romániai magyar közösség sajátos problémáinak jobb megértésére, és megoldásokat kell keresni a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban, amelyek bekerülhetnek a PLUS politikai programjába.

A PLUS részéről a megbeszélésen részt vett Dacian Cioloș, a PLUS elnöke, Anca Majaru, Andreea Szabó és Dan Clinci regionális koordinátorok, valamint a PLUS több magyar tagja és szimpatizánsa, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Szatmárról, Csíkszeredából és Gyergyószentmiklósról, akárcsak néhány román tag, aki a magyar-román párbeszéd ügyét szívén viseli. A szervezők a találkozóra meghívták a magyar értelmiség és közélet néhány ismert személyiségét, olyanokat, akik nyitottak a magyar-román párbeszéd iránt, anélkül, hogy a PLUS-szal kapcsolatban állnának. Vitaindítót tartott Szilágyi N. Sándor professzor, a BBTE Bölcsészkarának tanára, a kisebbségi kérdés szakértője, aki a közelmúltban több cikket publikált a magyar-román viszonyról, különösen a centenárium margóján, valamint Kádár Magor, a BBTE docense, politológus és kommunikációs szakember. A beszélgetést Fosztó László kisebbségkutató, illetve a magyarsághoz személyesen is kötődő Anca Majaru műépítész moderálta. Szilágyi N. Sándor Történelem, identitás, párbeszéd témakörben tartott kis előadást a román-magyar viszony problémás vonatkozásairól, a két közösség kapcsolatának történeti hátteréről és nehézségeiről. Kádár Magor két konkrét példa, – a román és magyar közösség médiafogyasztása, illetve saját kara magyar és román hallgatóinak kommunikációs nehézségei kapcsán mutatta be a román-magyar viszony akadályait. Ezt követően Dacian Cioloș a PLUS pragmatikus megközelítését mutatta be, amely kevésbé múltorientált, és a két közösség közös problémáit, azok gyakorlati megoldásának lehetőségeit taglalta.

A vitába bekapcsolódott Eckstein-Kovács Péter, volt RMDSZ-politikus, Király István filozófus, Magyari Nándor László szociológus, Gáspárik Attila színművész, a marosvásárhelyi színház igazgatója. Jelen volt továbbá a magyar nyelvű sajtó néhány képviselője, aki kritikus érdeklődéssel vett részt a találkozón.

A beszélgetés során néhányan méltányolták, hogy egy román politikus eljött, hogy tájékozódjon e problémák felől. A vita során világosan kitűnt, hogy párhuzamos beszédmódok léteznek, és a románoknak és magyaroknak teljesen különböző nézőpontjuk van arról, hogy az egyik fél mit tart a másik fél problémájának. Ennek egyik legfőbb oka a két közösség közötti nyitott párbeszéd hiánya, amely megkönnyíthetné a másik fél nézőpontjának megértését.

Szilágyi N. Sándor professzor hangsúlyozta, hogy a két közösség viszonyából hiányzik a reális, a vélemények ütközését is felvállaló párbeszéd, amelyből valódi megoldások származhatnának. „Nincs konfliktus-kultúránk, el szeretnénk őket kerülni minden áron. A problémák nem a közös értékek terén vannak […] Az ʻegyüttʼ gondolata egyelőre még csak egy idea, egy eszmény. Egyelőre még csak egymás mellett létezünk” – fejtette ki Szilágyi N. Sándor professzor, nyomatékosítva, hogy az „együtt” együttműködést is feltételez. Rámutatott a közigazgatás terén jelenlévő rosszindulatú hozzáállásra, valamint a nyilvános diszkriminatív politikára is. Az oktatást illetően szóba került, hogy mindenik közösség történetírása eltérő módon mutatja be a román-magyar közös múltat, ami fokozza az eltávolodást. Szilágyi kitért az olyan érzékeny kérdésekre is, mint az identitást kifejező nemzeti szimbólumok, amelyekhez sokszor annál jobban ragaszkodnak, minél inkább tiltják használatukat.
Kádár Magor felhívta a figyelmet a magyar közösség eltávolodására a román nyelvű sajtótól, amelyről úgy értékeli, hogy nem szólítja meg, és nem foglalkozik problémáival. Ennek következtében a romániai magyar nyelvű közönség szinte kizárólag a magyarországi médiát fogyasztja. E jelenség hatására még hangsúlyosabbá válik a kulturális és információs elzárkózás. „Létezik egy taszító hatás (push) a romániai központi sajtó irányából a magyarok felé, valamint egy vonzás (pull) a magyarországi média irányából. Minél kevésbé követsz valamit, annál jobban eltávolodsz attól […]. Ami pedig az informálást illeti, a románok és magyarok párhuzamos világban élnek” – magyarázta Kádár Magor. Hasonló elszigetelődés tapasztalható a magyarul, illetve románul tanuló hallgatók esetében, akik egyazon karon belül párhuzamos világokban élnek, és jóformán nem kommunikálnak.

Eckstein-Kovács Péter kifejtette, hogy a kisebbségek jogaira vonatkozó román törvénykezés aránylag megfelelő, illetve Románia ratifikált több európai uniós egyezményt, azonban a gyakorlatban nem tartanak tiszteletben alkotmányos és törvényes előírásokat, mint például az anyanyelv használata a bíróságon. „A törvénykezés jó, a problémák annak hibás alkalmazásából vagy az alkalmazás hiányából fakadnak”, mondta a magyar politikus, egykori RMDSZ-szenátor, aki azt is kiemelte, hogy „hinnünk kell egy közös jövőben.”

Dacian Cioloș azt hangsúlyozta, hogy a kulturális identitáshoz és történelemhez kötődő problémákon túl, a román és magyar közösség ugyanazokkal a gyakorlati problémákkal néz szembe: az infrastruktúra, a megbízható társadalmi szolgáltatások hiányával, az egészségügyben és az oktatásban felmerülő súlyos hiányosságokkal. A történelmet nem lehet megkerülni ugyan, a problémákat meg kell beszélni, de ezeken túl léteznie kell egy közös jövőképnek. Elképzelése szerint pragmatikus megközelítésre és nyitott párbeszédre van szükség, hogy együtt találjunk megoldásokat a gyakorlati problémákra. Ezt eredményezheti például a regionális összefogás, a többségében magyarlakta települések polgármesterei és a szomszédságukban lévő román polgármesterek között, közösségeik társadalmi-gazdasági feltételeinek javítása céljából. „Tegyünk minél több lépést a párbeszéd felé, és találjunk konkrét megoldásokat. Tervezzünk egy olyan jövőt, amelyben együtt tudunk élni”, – javasolta Dacian Cioloș.

A beszélgetés során az is megfogalmazódott, hogy az identitások gyógyulása időbe telik, és ára van. Dan Clinci véleménye szerint a közeledés kulcsa Európa lehetne. Az eszmecsere során megfogalmazódott, hogy a románok és magyarok közti párbeszéd sokszor apró kérdésekben is elbukik. Gáspárik Attila felidézte a magyar nevek téves használatát a román nyelvű médiában. A gyakorlat, hogy a magyar közéleti szereplőkre a keresztnevükön hivatkoznak, a magyarokkal szembeni érdektelenséget és tisztelethiányt árulja el. Ötletként megfogalmazódott egy kis kommunikációs útmutató összeállítása, amely a román közösséget megismertetné a magyarok problémáival, és amelyet minden román nyelvű sajtósnak ismernie kellene.
A résztvevők közül többen is kiemelték, hogy a találkozás csupán egy első lépés volt a párbeszéd felé, de mindenképpen egy szükséges lépés, amelyet folytatni kell mindaddig, amíg konkrét megoldások születnek a román-magyar viszony javítására, a sebek begyógyítására. Fosztó László ebben az összefüggésben a nemzetközileg ismert „healing of memories” folyamatokat idézte fel, amelyek a konfliktusok által megsebzett közösségek emlékezetét hivatottak gyógyítani.

Cioloș egy családi anekdotával zárta a találkozást, amellyel azt érzékeltette, hogy Erdélyben, ahol románok és magyarok hosszú ideje együtt élnek, az idegenség érzete ellenére kialakul valamiféle affinitás is. Amikor francia felesége meglátogatta családját Szilágyperecsenben, a nagyapa csodálkozva jegyezte meg, hogy unokája beszéli ezt a különös idegen nyelvet. Megjegyzésére, miszerint a nagyapa is beszél magyarul, azt válaszolta: „Hát a magyar az nem idegen nyelv!”

A magyar résztvevők egy része érezhetően kritikusan, talán bizonyos gyanakvással is kísérte az eseményt, tekintettel a politikai keretre. Ezzel együtt, az eseményt követő visszajelzésekből láthatóvá vált, hogy többük számára kifejezetten pozitív tapasztalat volt Dacian Cioloș pragmatizmusa, illetve érdeklődése a magyar közösség álláspontja iránt. Ezt tükrözi például Magyari Nándor László blog-bejegyzése, valamint Makkai Bence Facebook-jegyzete. Noha nem történet radikális áttörés, a találkozás a résztvevők egy részében óvatos bizakodást váltott ki. A beszélgetést követően volt olyan résztvevő is, aki ötleteket terjesztett be konkrét problémák megoldására, így például Gyöngyösi Csilla a román nyelv oktatásával kapcsolatban, a magyar diákok nyelvkompetenciái javítására tett javaslatot. A jég nem olvadt el, de megtört, és többen azzal a reménnyel távoztak, hogy a PLUS nyitott lesz a magyarság problémái iránt, illetve politikai programjába beépít konkrét intézkedéseket a kisebbségeket foglalkoztató kérdésekre vonatkozóan.

Adjon hozzá egy megjegyzést

Parse error: syntax error, unexpected 'zox' (T_STRING), expecting ',' or ')' in /home3/r65450stir/hu.stiri.plus/wp-content/themes/zox-news/comments.php on line 121