Kövess minket
https://hu.stiri.plus/wp-content/uploads/2018/07/Întrebăm-România-Împreună.jpg

Általános hírek

Magyar plusz a PLUS-ban, a diverzitás jegyében

Június 30-án, Kolozsváron tartott találkozóján a PLUS magyar tagjainak munkacsoportja arról értekezett, miként képviselheti a PLUS a magyar közösség sajátos problémáit. A résztvevők Szatmár, Bihar, Maros, Kolozs, Fehér és Hargita megyéből, illetve a fővárosból érkeztek. A megbeszélésen jelen volt a PLUS Országos Tanácsa képviseletében Oana Bogdan és Anca Majaru, a központi régió koordinátorai és a román-magyar párbeszéd szorgalmazói, valamint Dan Clinci, az észak-nyugati régió koordinátora. Meghívottként, kisebbségügyi szakértőként az értekezésen részt vett Fosztó László, az Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa.

A résztvevők két kérdéskört jártak körül, a kommunikáció és a képviselet témáját, egy olyan javaslat margóján, amelyet júniusban hagyott jóvá az Országos Tanács. A kommunikáció egyik eleme a magyar közösség megkérdezése, a másik pedig a PLUS programjának, célkitűzéseinek ismertetése magyar nyelven. Dacian Cioloș és csapata a magyar közösség kérdéseit, javaslatait szerette volna megismerni a székelyföldi látogatások során, valamint a januári kolozsvári találkozón, amelyen értelmiségiek egy csoportja, illetve a civil társadalom néhány képviselője vett részt. A PLUS, illetve a 2020 Szövetség programját, üzeneteit az önkéntesek csapata fordította magyarra.

A PLUS-nak pozitív üzeneteket kell megfogalmaznia a magyar közösség felé; rendkívül jelentős továbbá az állásfoglalás válságos pillanatokban, mint a közelmúltban, az Úz-völgyi események kapcsán. Egy interaktív online platform létrehozása lehetővé tenné a magyar közösséggel való közvetlen kapcsolattartást, a problémák felvetését, a Cioloș-kormány által 2016-ban beindított maisimplu.gov.ro mintájára. Szóba került az az online kérdőíves felmérés is, amely eredetileg a PLUS/USR magyar tagjait és szimpatizánsait szólította meg, de amelyet néhány kívülálló is kitöltött (kisebb számban RMDSZ szavazók is). Bár a válaszadók kis száma miatt a felmérés statisztikailag nem releváns, mégis bizonyos tendenciákat tükrözhet. A válaszadók jelentős hányada kifogásolta az RMDSZ elvtelennek és hatástalannak ítélt politizálását, a PSD támogatását, illetve értékelte a két új párt pragmatizmusát. E tekintetben érdekes lehet az eltérés a PLUS/USR magyarság iránti érdeklődésének megítélése és a kormányzásába vetett bizalom között. A válaszadóknak csupán 24%-a gondolta úgy, hogy a két párt határozottan törődik a magyarság kérdéseivel, mégis 65%-a úgy értékelte, hogy a magyarságnak javára válhat, ha a PLUS/USR kormányra jut. E tendencia azt sugallja, hogy a magyarok egy részének politikai tájékozódása már nem kizárólag etnikai alapon történik.

A képviselet tekintetében felvetődött, hogy a PLUS-nak fel kellene vállalja politikai programjában a kisebbségek jogainak szavatolását, az identitás megőrzését szolgáló nyelvhasználat és magyar nyelvű oktatás biztosítását. Szóba kerültek olyan sajátos problémák is, mint az egyházi ingatlanok és intézmények helyzete, az oktatási intézmények (például a marosvásárhelyi katolikus líceum) működése.

Fosztó László kisebbségkutató úgy értékelte, hogy a PLUS-nak nem feladata a magyar közösség képviselete, ezt ugyanis az RMDSZ felvállalta. Ezzel szemben magyarok számára is érdekes lehet a PLUS pragmatizmusa, az ország valamennyi állampolgárát foglalkoztató kérdések megoldása. Maga a párt azon magyarok számára lehet érdekes, akik az RMDSZ-ben nem találják meg a politikai-ideológiai alternatívákat. A PLUS-nak azonban fel kell vállalnia a kisebbségek jogainak szavatolását a romániai törvények, illetve azon európai egyezmények értelmében, amelyeket Románia is ratifikált (a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény, illetve a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája). A PLUS-nak a szakértők, szakemberek bevonását is biztosítania kell, etnikai hovatartozástól függetlenül.

A résztvevők szerint kiemelten fontos, hogy a magyar tagok képviselve legyenek a belső struktúrákban, a vezető szerveket beleértve, valamint a helyhatósági és parlamenti választások alkalmával magyar jelöltek is szerepeljenek a listákon. Oana Bogdan jelezte, hogy szorgalmazni fogja egy belső útmutatás kibocsátását a magyar jelöltek támogatására, és megemlítette, hogy már most a közpolitikák kidolgozását szolgáló országos bizottság élén a magyar Stanciu Erika áll.

A klasszikusnak tekinthető érdekképviseleti kérdéseken túl konkrét javaslatok is megfogalmazódtak a magyarlakta vidékek felzárkóztatására. Az ország több régiójának fejlesztését célzó tágabb kormányzati program keretében a Székelyföldet márkává lehetne avatni a megtartott, sajátos értékek felpártolásával, az érintetlen természet és a biodiverzitás megőrzésével és értékelésével, a kézművesipar, a faipar, a mintagazdaságok, a faluturizmus fellendítésével, a fenntartható fejlődés elve alapján.

A sokféleség, a diverzitás az értekezés egyik kulcsszava lett. A PLUS a diverzitást szeretné programszerűen támogatni, jelentette ki Oana Bogdan. Így a biodiverzitás mellett a PLUS a kulturális sokféleséget is védeni és támogatni szeretné. Felvetődött egy diverzitás-intézet létrehozásának az ötlete, amely projekteket dolgozna ki a sokféleség érvényesítésére, ezen belül a különböző kulturális, nyelvi, etnikai identitások megőrzésére és integrálására.

Tekintettel arra, hogy az etnikai konfliktusok forrása gyakran a történelem értelmezése, többen fontosnak tartották a román-magyar történelem közös feldolgozását szakemberek összefogásával, egy közös történelemkönyv megírása céljából. Az emlékezet sebeinek gyógyítását célzó program hozzájárulhatna a román-magyar kiengesztelődéshez, a német-francia megbékélés mintájára. Bár a folyamat több generációnyi időt venne igénybe, és érzékeny kérdéseket érintene, ami megnehezítené a cél elérését, már a folyamatban való részvétel hozzájárulna a párbeszédhez és a feszültségek feloldásához.

A találkozó végén rövid értekezés folyt az autonómia-modellekről, különösen a kulturális autonómiáról, a deszcentralizáció előnyeiről és esetleges mellékhatásairól. Fosztó László az autonómia-fogalom relacionális jellegét emelte ki, illetve a vállalkozói mobilitásról és a transzlokális gyakorlatok jelentőségéról szólt.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése kapcsán felvetődött a román nyelv, mint nem anyanyelv oktatása, amit megkönnyítene a már kidolgozott tanterv és tankönyv.

A javaslatokon túl a résztvevők személyes tapasztalataikat is megosztották. Többen szóltak a PLUS melletti döntést követő, családon belüli, generációk közötti konfliktusról, amely abból adódik, hogy az erdélyi magyarság jelentős része árulásnak tekinti egy „román” párt támogatását. Ezzel együtt azonban a jelenlevők fontosnak tartották az elköteleződést, a közösnek tekintett haza javának munkálását. A jelenlevők úgy értékelték, hogy az identitás megőrzése mellett a magyar etnikumúak élete nem merülhet ki a múlt sebeinek folyamatos feltépésében, hanem egy pozitív jövőképet kellene kialakítani és megvalósítani.